A Wicca - más néven zöld boszorkányság - az emberiség legősibb és legautentikusabb vallási rendszere, amelyet az elmúlt másfél évezred vallási őrülete - a sorozatos boszorkányüldözések - és a mérhetetlen intolerancia teljesen elnyomott, az eltűnés szélére sodort. Követői bújkálni kényszerültek, mert illegálisnak számított hitük gyakorlása. A monoteista (egyistenhívő) vallások el akarták törölni a föld színéről a boszorkányság minden irányzatát, leginkább erőszakkal. A száműzetésbe, titkolózásba kényszerített Wicca csoprtok csak az 1950-es, 60-as években léptek újra a nyilvánosság elé, és ma már (főleg nyugaton) rengeteg követője van. Most biztos megkérdezed magadban: ugyan mi olyan figyelemreméltó egy ilyen vallásban? Egyáltalán mit hirdet és mit vár el követőitől?
......A Wicca egyetlen dolgot követel meg: "Tégy amit akarsz, de ne árts másoknak!" A Wiccának nincsenek dogmái, szigorú törvényei, a Wicca ebben a tekintetben (is) a világ legszabadabb vallása. Ez azonban ne téveszzen meg: ugyanúgy elítéli az erkölcstelen dolgokat, például a károkozást, a bántalmazást (mind testileg és lelkileg), és minden egyéb bűnös dolgot. Mert attól, hogy nem nevezünk meg 7 főbűnt, mint a keresztények, attól a bűnök még léteznek! És itt említeném meg a boszorkányok legfontosabb törvényét is, amelyet nem kötelező elhinni, de érdemes, mert a tapasztalatok igazolták igazságát: "Minden bűn, amit elkövet valaki, háromszorosan száll vissza elkövetőjére!" Tehát ha valaki mondjuk megátkozza egy ellenségét, vagy egyáltalán valami rosszra használja fel a mágia erejét, akkor háromszorosan fogja visszakapni azt! Ezek után szertném ismertetni a Wicca alapvető tanításait, útmutatásait, amelyet a legtöbb boszorkány elfogad, de mindenképp tiszteletben tart mindenki (pontos idézetek a Tündérek hagyatéka című könyvből):

......"A boszorkányságnak nincsenek dogmái, azaz nincsenek olyan hittételei, amelyeket kötelező elhinni. A boszorkányság a legszabadabb vallás.
......A boszorkányok függetlenek, nem állnak semmiféle fennhatóság alatt, nincsenek uralkodóik, nincsenek vallási vezetőik, nincs pápájuk, nem irányítja őket a "vének tanácsa", de még "bölcs gurukra" sincs szükségük. A magasabb rangú beavatottak nem parancsolhatnak az alacsonyabb rangúaknak, és a covenek (boszorkányok társaságai- Kerithrion) alapítói vagy vezetői sem gyakorolhatnak semmiféle hatalmat a coven tagjai fölött.
......A boszorkányság nyitott minden vallási, metafizikai és okkult rendszer irányában, és a legmesszebbmenőkig toleráns minden olyan szellemi irányzattal, amely nem vonja kétségbe létjogosultságát.
......A boszorkányság nem térítő vallás. Az ősi hit követői szerint csak egy mérhetetlenül önhitt, agresszív és intoleráns ember próbálja másokra kényszeríteni saját vallását, abból a téves elképzelésből kiindulva, hogy a világon egyedül az ő hite igaz és üdvözítő.
......A boszorkányoknak nincsenek pontokba szedett erkölcsi szabályaik; nincsenek parancsolataik, amelyek megmondják, hogy az ember mit tehet és mit nem. A boszorkányok egyetlen erkölcsi tanítása így hangzik: "Tégy, amit akarsz, de ne árts senkinek!"
......A boszorkányok a két nem tökéletes egyenrangúságát hirdetik. Ez nem csak az emberi, de az isteni szférára is vonatkozik , vagyis nem egy (férfi) istent tisztelnek, henem egy isteni párt, egy istennőt és egy istent, akik számtalan formában nyilatkoznak meg a különféle mitológiákban.
......A boszorkányok anyjukként tisztelik és szeretik a Földet, az élő bolygót, éppen ezért mindent megtesznek megóvása érdekében. Aktívan részt vesznek a megalkuvást nem ismerő zöldek természetvédő akcióiban, ugyanakkor a mágia ősi módszereivel is harcolnak a Föld gyilkosai ellen. Mivel hitük szerint az istenekkel és egyéb ősi létezőkkel az érintetlen természetben lehet a legjobban kapcsolatot teremteni, a természetet tartják a legigazibb templomnak.
......A boszorkányok egyik legfontosabb tevékenysége a gyógyítás: saját maguk, társaik, rokonaik, barátaik, a kívülállók, a társadalom és a Föld gyógyítása.
......Minden ostoba és rosszindulatú híreszteléssel szemben, a boszorkányságnak semmi köze a sátánizmushoz. A sátánizmus csupán megfordított kereszténység, lázadás a keresztény isten, egyház és erkölcs ellen, tehát nem létezhet a kereszténység nélkül. Ezzel szemben a boszorkányság teljesen független a kereszténységtől, mivel jóval annak megszületése előtt, az emberiség hajnalán alakult ki.
......Az ősi hit nem ismer ördögöket, démonokat és egyéb ártó szellemeket. Az ilyen lényekben való hit a denaturálódó ember eltorzult tudatának a terméke. A boszorkányok szerint az elementálok és az egyéb természetszellemek ugyanúgy nem jók és nem rosszak, mint az állatok.
......A boszorkányságnak, a legtöbb mai vallástól eltérően, bevallottan szerves része a mágia, amelyet bárki gyakorolhat. A boszorkányok szerint nincs külön fehér és külön fekete mágia; csak egyféle mágia van, amit lehet pozitív és lehet negatív célok elérése érdekében alkalmazni, hasonlóan számtalan más eszközhöz, amelyekkel egyaránt lehet építeni és pusztítani. A boszorkányok azonban csak a legvégső esetben (vagy még akkor sem) alkalmazzák a mágiát destruktív célokra, mivel hitük szerint az okkult síkon elkövetett bűnök háromszorosan szállnak vissza az elkövetőre.
......A boszorkányság legfőbb céljai a következől:
...........1. az ősi hit életre keltése,
...........2. az ősi tudás visszaszerzése,
...........3. az ősi erő újbóli birtokbavétele.
......Az ősi hit, amely a természet látható és láthatatlan erőinek tiszteletén alapszik, segít visszaszerezni az ősi tudást, amely egyet jelent az érzékszerveken túli világ közvetlen megtapasztalásával, azaz a harmadik szem megnyitásával, ez pedig lehetővé teszi, hogy hogy újból életre keltsük és birtokba vegyük a bennünk szunnyadó, határtalan isteni erőket.

A WICCA HITVILÁGA

Az õsi és modern boszorkányság legfõbb jellemzõje a Nagy Istennõ tisztelete. A taoistákhoz hasonlóan a boszorkányok is úgy tartják, hogy nemekre osztva, nõként (jin) és férfiként (jang) jelent meg az isteni õsprincípium az világegyetem keletkezésekor. A boszorkányok - szemben a patriarchális, egyistenhívõ vallásokkal - nem egy férfi istent, hanem egy isteni párost tisztelnek. Az isteni pár szinte minden mitológiában menyilatkozik különbözõ formákban. Ma a Nagy Istennõt tisztelik inkább a Szarvakat Viselõ Isten helyett, mivel az utóbbi évszázadokban a két pólus egyensúlya megbomlott azzal, hogy minden vallás az Atyát tisztelte, az Anyáról pedig teljesen "megfeledkezett".
Az Istennõnek a görögök által Gaiának nevezett aspektusa napjainkban újra egyre nagyobb szerephez jut Földanyaként. Az ókorban sokféle formában tisztelték, s a mágia és a bölcsesség égi pártfogójaként, a vadászat és a harc szûz istennõjeként, a szerelem és a mûvészetek úrnõjeként, az ég királynõjeként és az istenek anyjaként, valamint a halottak és az alvilág uralkodónõjeként tisztelték. Ma már holdistennõ-hármasságként tisztelik, amely viszont mindent magában is foglal. A Holdat magát persze nem imádják, de a Hold fázisai megfelelnek az Istennõ mitológiai szerepkörének:
1. fázis:növekvõ hold - a legyõzhetetlen, harcias szûz istennõ, felfegyverzett valkûrök és égi
vadászok
2. fázis: telihold - a szépséges szerelemistennõ, buja nimfák és termékeny anyaistennõ
3. fázis: fogyó hold - a nagy hatalmú boszorkányistennõ, a félelmetes alvilági királynõ, a
sötét, terméketlen halálistennõ
Az istennõhármasság egy másik ismert mitológia megjelenési formája a sorsistennõtriász. Ilyenek a görög panteon Moirái, a római vallás Párkái (Fatái) és a germán mitológia Nornái. A fehér ruhás Moirákat az éjszaka istennõje, Nüx szülte és Erebosz, a sötétség istene nemzette. A Moirák nevei: Klóthó ("fonó"), Lakheszisz ("sorsosztó") és Atroposz ("elkerülhetetlen"). Õk tartják kezükben az emberek sorsát jelképezõ lenfonalat, amelyet Klóthó fon orsóján, Lakheszisz mér ki mérõrúdjával és Atroposz vág el ollójával. A kezükben tartott len utal a Holdra, mivel ez a holdistennõ szent növénye (és a ruhájuk színe is). A holdistennõ-hármasság és a Moirák azonosságát maga a "Moira" szó is jelzi, melynek jelentése rész, fázis, szakasz. Ez utal a Hold fázisaira. Tehát Klóthó a növekvõ holddal és a szûz istennõvel, Lakheszisz a teliholddal és az anyaistennõvel, Atroposz pedig a fogyó holddal és a banyaistennõvel azonosítható. A Moirákhoz hasonlóan a római mitológia sorsistennõi, a Párkák (Parcae) is fonják, kimérik, majd elvágják az élet fonalát. Nona és Decima (jelentés: "kilencedik" és "tizedik") a szülés hónapjában (kilencedik/tizedik) vannak jelen, hogy meghatározzák az újszülött életének hosszát és eljövendõ sorsát. Morta ("mors"=halál szóból) pedig az életút végén áll, hogy a megfelelõ pillanatban elvágja az élet és a sors fonalát.
A germán mitológia Nornái (kiknek eredete egy a világ eredetével és akik az élet folyamatosságát biztosítják) az alvilágot, a földet és az istenek honát összekötõ világkõris, az Yggdraszil gyökerei közül feltörõ, életadó Urd forrás melletttanyáznak. A skandináv mitológiai történetek tárházából, a Verses Eddából a Nornák nevét is megtudhtjuk:
"Tudok egy kõrisfáról, a neve Yggdraszil... örökzölden virul Urd forrása mellett. Ott élnek e nõk, titkok ismerõi... Az elsõ neve Urd("sors"), a másodiké Verdandi("születés", "keletkezés"), a harmadiké Skuld("kötelesség"). Rúnákat rónak, törvényt szabnak, életet adnak, halált osztanak; minden emberfiának sorsot mondanak." (A völva jövendölései 19., 20.)
A germán hagyomány szerint a Nornák az ember sorsát a mágikus erejû rúnák segítségével határozzák meg születése pillanatában, majd eljövendõ életének eseményeit egy táblára vésik. A Verses Edda egyik történetében, a Hundingölõ Helgirõl szóló elsõ énekben viszont azt olvashatjuk, hogy a Nornák, hasonlóan a Moirákhoz és a Párkákhoz, megfonják a hõs sorsának fonalát:
"Midõn éj szállott a tanyára, megjöttek a Nornák, nemes vezéri sors szorgos kiosztói... Fürgén fonták fonalát, sebesen szõtték szövetét a sorsnak..."
A mitológiák azon istennõi, akik az istennõhármasság valamelyik tagját reprezentálják, többé-kevésbé rendelkeznek a másik két tag tulajdonságaival is; vagyis a hármasság minden egyes tagja maga is hármasság valamilyen mértékben. Így most már érthetõ, hogy például Aphroditének, a szerelem istennõjének miért voltak olyan zavarba ejtõ melléknevei, mint a Melanisz ("fekete"), a Szkotia ("sötét"), az Epitümbria ("síri") vagy az Androphonosz ("férfiölõ"), és miért nevezték õt Athénban a legidõsebb Moirának; miért díszíti a szûz Athénét a halált hozó Gorgó-fej, és miért a baljóslatú bagoly a szent madara; miért ábrázolták három fejjel az alvilági Hekatét, és miért a hármas útelágazásoknál mutattak be neki áldozatokat. Mivel a hármasság tagjai maguk is hármasságok, az Istennõnek nemcsak a hármas a szent száma, hanem a kilences is. A Múzsák is kezdetben hárman voltak, de a hármas megháromszorozódása révén váltak kilenccé.
Az Istennõ-hármasságok szorosan kapcsolódnak a holdfázisok rendszeres váltakozásaira emlékeztetõ, idõrõl idõre megismétlõdõ természeti jelenségekhez, mindenekelõtt az évszakok váltakozásaihoz és a növények periodikusan ismétlõdõ életciklusaihoz.
*******************************--------------------------------------------**********************************

Emberek,én csak nem adom fel!!
HAbár egyedül vagyok,de nem baj.....